- Részletek
- Írta: Bihari Zsolt
- Találatok: 590
,,Nem én öltem meg'' -- ordította a hajórádión egy hang az Amazonas torkolatvidékétől alig tíz mérföldre kelet felé.
,,Hallgass, piszok, mert az égig robbantalak'' -- recsegett a válasz a vészhelyzeti frekvencián.
Az Atlanti-óceán felhőtlen nyugalmának eme kibillentése csak egyvalakit nem érdekelt: a rádióforgalmazást bonyolító hajósok felett némán vitorlázó albatroszt. Az óceán hatalmas szárnyú, falánk keselyűje alig száz méterrel lebegett a víz felett, egy-egy pillanatra szinte kővé meredt, úgy tekintett le a vízen egy masszív foltra. Az életet, a mozgást kémlelte, a folt pedig egy motoros halászbárka volt.
A bárkán egy dühös ember követte a horizont egy bizonyos pontját. Arcán undor, szemében gyilkos láng. Ő volt Konrád, az urbanizált társadalmakat mélyen lenéző Amazonas-kutató, aki az őserdő elzárt területein élő bennszülöttek között végezte a pszichológiai kutatásait. Személyiségzavarokkal foglalkozott, holott ezt inkább önmaga abszurd mivoltán kellett volna tanulmányoznia.